A roma integráció
kérdéseit, a jelen és a közeli jövő lehetőségeit és tenni valóit elemezte az az
eszmecsere, melyet a Károly Róbert Főiskola Üzleti Tudományok Intézetének
Műhelybeszélgetések elnevezésű sorozata keretében tartottak.
Előadásában dr. Demszky Alma főiskolai docens az országos
roma képet elemezte az elmúlt időszak népszámlálási adatai alapján. A 2011-es
országos felmérés eredményeit a közelmúltban kezdték el publikálni különböző
tudományos fórumokon. A két éve lezajlott adatfelvétel tanúsága szerint 315
ezren vallották magukat cigánynak Magyarországon, ez másfélszerese az 10 évvel korábbi
számadatnak. A nyilatkozók közül 62 ezren vallották azt, hogy beszélik valamely
cigány nyelvjárást otthon, családi vagy baráti környezetben. A cigány
népességen belül 32%-os a gyermekkorúak aránya, az időskorúaknál viszont a
többségi társadalomhoz hatszor annyian tartoznak.
Dr. Demszky Alma kiemelte,
a számok tükrében Magyarország egyedülálló abban a tekintetben, hogy 30 éve
folyamatosan csökken az ország népessége. Az észak-magyarországi megyéknél az
utóbbi 10 évben felerősödött a gettósodás folyamata, ez a gazdasági, szociális
területen, a népesség számának aránya, valamint a munkanélküliség területén
mérhető a leginkább. Országosan pedig, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
adatai szerint, közel 1 millió ember él ma mélyszegénységben – tette hozzá a
főiskola docens.
Az iskolai integráció kérdésével kapcsolatban elhangzott,
hogy a nyugat-európai példák alapján ma már nem a leszakadó rétegek
„beolvasztása”, hanem egyenrangú félként kezelése a jellemző gyakorlat.
Emellett a szegénység fogalma ma már nemcsak az anyagi vagy szociális
értelemben vett szegénységet jelenti, hanem
kulturális vagyis oktatásbeli, tudásbeli szegénységet is. A statisztikai
adatok jól tükrözik, hogy ott, ahol elegendő anyagi és kulturális tőke áll
rendelkezésre az országban ahhoz, hogy sikeres legyen az integráció, ott a
legalacsonyabb a cigány tanulók aránya. „Ebben a folyamatban nincs változás
2004-óta, ahogy egyre kisebb méretű településekről beszélünk, úgy hatványozódik
a probléma, úgy nő a roma tanulók aránya” – fűzte hozzá dr. Demszky Alma.
Ugyanakkor kiemelte, itt nem csak romakérdésről van szó, mivel a halmozottan
hátrányos helyzetű besorolás tágabb értelemben sújtja a társadalmat. Ennek
alátámasztására Gyöngyösoroszi példáját emelte ki, ahol 141 helyi tanulóra
jelenleg 50 eljáró iskolás jut, emellett a cigány tanulók aránya a 2004-es
83%-ról mára 93%-ra nőtt. Ez az arányszámváltozás nemcsak arra utal, hogy a
cigány népesség körében több gyerek születik, hanem arra is, hogy a
középosztály elvándorol, vagy helyben marad, de a gyerekeit nagyobb városok
iskolájába hordja be. A továbbtanulási hajlandóság területén viszont mérhető a
változás, hiszen szűk egy évtized alatt 7,7%-ról 4,3%-ra csökkent a 8. osztály
után tovább nem tanulók aránya.
Előadásában Bezzeg Enikő gazdasági tanár kiemelte, jellemző
a közbeszédben a bűnbakképzés, a gazdasági, politikai, társadalmi problémák egy
védtelen rétegre kivetítése, melynek megváltoztatása alapvető társadalmi érdek.
A helyi kutatásokon alapuló számadatokat tekintve megállapítható, hogy Heves
megyében az utóbbi 10 évben 4-ről 7%-ra nőtt a cigány lakosság aránya, ami
magyarázható az elvándorlással, a cigánygyerekek magas számával is. Ugyanakkor
nem igazak azok az állítások, melyek szerint Gyöngyösön gyakran 7-8 gyerek is
van egy családban. A pontos számadatok alapján megállapítható, a 3-4 gyerekes
modellnél ritkán van több gyerek egy családban, emellett jelentős a 2 gyerekes
családok száma még az olyan területeken is, mint a gyöngyösi észak-nyugati („Duránda”,
magyarul: rongyos) városrész.
A felmérések alapján kirajzolódik, hogy az átlagosnál jóval
magasabb a cigány népesség körében az inaktivitás, mely az oktatási területtől
a munkavállalási kedvet is magába foglalja. A munkanélküliség miértjére
vonatkozó kérdésre a válaszadók 14%-a jelölte meg, hogy nincs megfelelő állás a
képzettségének, illetve a felajánlott fizetés túl alacsony. A kérdőíven
ugyanakkor megjelölték, hogy mekkora lenne az az összeg, amennyiért szeretnének
munkát vállalni. A válaszok alapján ez csupán a 62 ezer forintos nettó összeget
jelentette. A helyi kutatások összegzése alapján jól látszik, hogy Gyöngyösön
8%-os a cigány népesség aránya. Az észak-nyugati és harmadosztályi, vagyis
dél-nyugati területeken változatlan a romák jelenléte, ugyanakkor a déli, ún.
nyolcvanasi lakókörzetben nagy arányban lecsökkent a cigány lakosság száma az
elmúlt 10 évben. A Durándában a 14 év alatti lakosok száma 18%-os, ez nagyjából
5%-kal magasabb a város többi részénél. A legfeljebb 8 általánost végzettek
aránya a városi 18,8%-os átlagot magasan felülmúlja, 45,6%-os arányt mutat. Ez
a tendencia a kereső nélküli háztartások arányában is megmutatkozik.
Az eseményen részt vett Bozsik István alpolgármester is, aki
a cigányságot jellemző problémák közül elsősorban a munka világába való
visszavezetést és az oktatás, az óvodai nevelés fontosságát emelte ki. A
gyöngyösi észak-nyugati városrész lakhatási problémáival kapcsolatban nagyra
értékelte azokat a törekvéseket, melyek a gyakran komfort nélküli
lakóingatlanok feljavítását célozzák. Az alpolgármester rámutatott, hogy
léteznek olyan kidolgozott koncepciók is, melyek a problémás ingatlanok teljes
elbontását célozzák a korábbi tulajdonos új bérlakáshoz juttatása mellett. A
nyomorból való kiemelkedés útját sokan keresik, de gyakran a családi vagy a
követlen környezet negatívan befolyásolja az ilyen törekvéseket. Mint ahogyan
azt Bozsik István megfogalmazta: „sokan keresnek meg kisgyermekes családok
azzal, hogy szeretnék az Akaszka, Galamb, Víg vagy Szép utcát otthagyni, hogy a
gyerekük ne abban a környezetben nőjön fel”.
A
közmunkaprogrammal kapcsolatban az alpolgármester kifejtette, hogy az a
jelenlegi formájában azért nem jó, mert nem motiválja a benne résztvevőket sem
a tartós, sem a minőségi munkavégzésre. Gyöngyösön 4 éve 350, idén már csak 90
fő vehet részt a közmunkaprogramban. Az
alpolgármester a cigánysággal szembeni ellenérzések kapcsán a média negatívan
befolyásoló szerepét és a tudatformálás fontosságát emelte ki. Így lehet
megfordítani azt a tendenciát, melyet a Gyöngyösön 2011-ben az ifjúság körében
mért kutatás is alátámaszt. Eszerint azokban az iskolákban a legmagasabb a
cigányság elutasítottsága, ahová kevés cigány tanuló jár, ugyanakkor a negatív
tapasztalatok nem saját személyes élményen alapulnak, hanem mások vélt vagy
valós rossz tapasztalatai alapján.
KB.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése