Kőműves vagy nem kőműves?
Gyöngyösön a mai napig számos városi legenda él a köztudatban, melyek arról szólnak, hogy a mátrai település jelentős szabadkőműves hely volt az ezerkilencszázas évek elején, az első világháború végéig. A szóbeszéd szerint a főtér elrendezése, a címerben szereplő szimbólumok és bizonyos épületeken található ábrák, jelek mind az egykori "Akácz a Mátraalján" páholyhoz köthetők. Az egyik legszebb ilyen épületen található ábra a Széchenyi utca 10. kapuja fölött lelhető fel.
 |
| Tudatos? Félreértés? Tudatos félreértés? |
Az egykori páholy névsorát és a ház korábbi tulajdonosainak, lakóinak névsorát összevetve azonban meg kellett állapítani, hogy az ábra - bár számos hazai és európai példa szerint ez beillene szabadkőműves jelölésnek - sajnos nem köthető össze a gyöngyösi illuminátusokkal. Az adatok szerint a ház lakói egy ténylegesen kőműves foglalkozású helyi család tagjai voltak, akik Gyöngyös 1917-es, a nagy tűzvész során bekövetkezett pusztulása után, a húszas évek elején - így a magyarországi szabadkőművesség betiltása után - építették újjá házukat, s vélhetően ekkor került a kapu fölé az említett jelzés.
Nem volt ez egyedi eset: a büszke gyöngyösiek közül a legtöbben szőlészettel és borkészítéssel foglalkoztak akkoriban, így a legtöbb mai, ám réginek számító, a tűzvész után épült vagy újjáépült gyöngyösi házon a szőlőmotívumok fedezhetők fel. Persze nem kizárt, hogy szimpatizált a szabadkőműves eszmékkel, ám a legvalószínűbb mégis az, hogy a derék Széchenyi utcabeli kőműves mester is foglalkozása "cégérét" véste kőbe egykoron, s okozott ezzel nem kis fejtörést a kíváncsi utókor kutatóinak.
A kérdés jogos. Számomra sem világos, hogy a fentihez hasonló, csúcsával lefelé álló, vagy akár csúcsával felfelé álló egyenlőszárú háromszögbe helyett körző szabadkőműves jelkép avagy sem. Az 1918-as alapítású Bécsi Nagypáholy (Gossloge von Wien) emblémája nagyon hasonlít a fenti képhez, csak még szerepel rajta egy kalapács és vakolókanál is. (lásd.: http://aprofan.blogspot.com/2010/08/szabadkomuves-erdekessegek-ausztriaban.html) Más nyugat-európai emblémákon viszont a körző mindig derékszögű, és nem zárt (átfogó nélküli) háromszöggel szerepel együtt.
VálaszTörlésBudapesten is vannak egyes házakon a gyöngyösihez hasonló díszítések, egyes sírköveken is megtalálhatók, grafikákon is előfordulnak.
Én mindig kételkedtem valódi szabadkőműves jelképnek elismerni ezeket. (lásd: http://aprofan.blogspot.com/2010/03/rejtelyes-emblema-egy-levelzaro.html; http://szkp.blogspot.com/2009/10/az-arverezohaz-421-mutargy-aukcioja.html)
Azt még el tudnám képzelni, hogy a két világháború közötti Magyarországon ezzel a szimbólummal fejezték ki egyesek szabadkőművesség iránti rokonszenvüket; de a háromszög lezárásával megkülönböztetve az igazi szabadkőműves jelképtől, hogy ne minősíthessék őket a betiltott szervezet tagjainak.
Kedves Lalo!
VálaszTörlésKöszönöm a bejegyzést, egy véleményen vagyunk a leírtakkal kapcsolatban, a neten böngészve valóban találhatunk ilyen ábrákat Lomonoszov sírjától kezdve sok helyen. Kalapácsos vakolókanalas ábra is van Gyöngyösön, küldök majd képet, ott is hasonló a helyzet: a házban lakó 80 éves bácsi elmesélte, hogy az apja 40-es években építette a házat és a foglalkozása kőműves volt, azért került oda a jel.
Kedves Lalo!
VálaszTörlésA nem zárt (átfogó nélküli) derékszögű háromszöget a szabadkőművesek szögmérőnek nevezik. A körző és szögmérő egymáshoz viszonyított eltérő elhelyezésének más és más a jelentése és ezt a szabadkőművesek többnyire tudják is.
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésTeljesen igazad van, de most éppen az olyan ábrákat vizsgáltuk, ahol a szögszárak nem feltétlenül derékszöget zárnak be, s van átmérőjük is.
Mint előző hozzászólásomban rámutattam, ilyen zárt és nem derékszögű (szabályos) háromszöggel együtt alkotja egy körző (és egy kalapács és vakolókanál) az 1918-as alapítású Bécsi Nagypáholy (Gossloge von Wien) emblémáját. (lásd.: http://aprofan.blogspot.com/2010/08/szabadkomuves-erdekessegek-ausztriaban.html)
Tehát előfordul szabadkőműves jelképként is ilyen, általában inkább építész jelképképként használt embléma.
Egyébként mindig zavart, hogy a legényfokon a szertartáskönyv csak annyit mond, hogy a körző egyik szára a szögmérő egyik szára alatt, a másik szára pedig a szögmérő másik szára fölött halad. Miért nincs meghatározva, hogy melyik az egyik (pl. a főmester felől nézve bal vagy jobb) és melyik másik?